Kedves Olvasó!

A Gondolat-Galopp első részében azt vizsgáljuk meg, mivel járul hozzá a maga részéről a ló a coaching folyamat sikeréhez:

A lovaglás, ezen belül pedig a díjugratás tanításában ismeretes egy nagyon eredményes német edzésmód, melyet kidolgozója, Rolf Becher Chiron módszernek nevezett el. Lényege a ló együttműködésének elnyerésén alapul, nevét is innen kapta, hiszen a tökéletes lovas – ló páros úgy működik, mint a névadó kentaur: az ember gondolatait a ló izmai valósítják meg.  Sok, nem lovas hátterű érdeklődő számára újdonságot jelent ennek a mély együttműködésnek a megismerése, hiszen azt gondolják, tulajdonképpen mindent a ló csinál, a lovas „csak ül” rajta.

Mi köze ennek a lovas coachinghoz?  Természetesen nem az, hogy a résztvevő bevezetést nyer a díjugratás alapjaiba, de a vezérlő elv ugyanaz, nevezetesen hogy ez a típusú együttgondolkodás a földről is megtapasztalható. A ló ugyanis a szó szoros értelmében vett vezetést vár el az embertől, de együttműködését előbb el kell nyerni értő figyelemmel, non-verbális kommunikációval, egyértelmű vezetői jelzésekkel, motivációval. Ezek a fogalmak pedig már közelebb visznek bennünket a coaching „mezejére”. 

Amikor egy önálló akarattal rendelkező élőlénnyel dolgozunk, ez részünkről is teljes figyelmet kíván. A lovak azonnal megérzik a rájuk irányuló figyelem és megértés mértékét és jobban együttműködnek azokkal az emberekkel, akiknek magas az érzelmi intelligenciájuk.(1.) A ló nem reagál a számára nem egyértelmű, vagy nem határozottan őrá irányuló segítségekre. Ezzel a viselkedésével elősegíti, hogy a vele foglalkozó ember tudatában legyen saját testbeszédének, érzéseinek és megtanulja ezeket célirányosan közvetíteni.

Az előzőekből adódóan a lovas coaching jól használható az alábbi témákban:

I.                   Önismeret:

  • Erősségeink beazonosítása: ráébredhetünk egyedi erőforrás tartalékainkra, pl.: lényeglátásunk, megoldás-keresési hajlandóságunk, kitűzött céljainkhoz való viszonyunk terén.
  • Asszertivitás fejlesztése: érdekeink, elvárásaink következetes és fair módon történő érvényesítése, a non-verbális és a passzív agresszió felismerése, az asszertív közlésmód gyakorlása testbeszéddel.
  • Empátia elmélyítése: a másik érzéseinek felismerése és figyelembe vétele. A lóval való munkában fontos a segítségek időzítése, a megfelelő pillanat kiválasztásához viszont át kell látnunk a feladatot és annak nehézségi fokát a ló nézőpontjából is.
  • Az értő figyelem gyakorlása: a ló együttműködési készségének, érdeklődésének fenntartásához elengedhetetlen, – mint ahogy az embereknél is.
  • A non-verbális kommunikáció fejlesztése: a ló állandóan olvassa és értelmezi az ember testbeszédét és viselkedési válaszában rögtön vissza is tükrözi.
  • A felelősségvállalás tudatosítása: megtapasztaljuk, hogy saját döntéseinkért vállalnunk kell a felelősséget. Pl.: ha a kliens nem a helyes irányba vezeti a lovat, nem fogják elérni a kitűzött célt.
  • A félelmek legyőzése, átfordítása: talán ez a pont a legnyilvánvalóbb a nem lovas hátterűek számára, hiszen le kell győzniük az önkorlátozó hiedelmeiket, esetleges tartózkodásukat.

A következő számban a másik témakört, a vezetői képességeket járjuk körül…

Vállalkozásához sok sikert, szárnyaló ötleteket kívánok,

üdvözlettel,

Kovács Judit Erzsébet, ACC
Pegazus Coaching
Megoldások a Lovaktól, Emberek vezetéséhez

http://pegazuscoaching.huinfo@pegazuscoaching.hu;
LinkedIn;  Facebook;  Blog;

Felhasznált irodalom:
(1)   Talia Soldevila Nightingale: El Maestro Equino, 2010