Kedves Olvasónk!

E havi hírlevelünkben megvizsgáljuk, mit hoz a ló a coaching folyamatba:

A lovaglás, ezen belül pedig a díjugratás tanításában ismeretes egy nagyon eredményes német edzésmód, melyet kidolgozója, Rolf Becher Chiron módszernek nevezett el. Lényege a ló együttműködésének elnyerésén alapul, nevét is innen kapta, hiszen a tökéletes lovas – ló páros úgy működik, mint a névadó kentaur: az ember gondolatait a ló izmai valósítják meg.  Sok nem lovas hátterű érdeklődő számára újdonságot jelent ennek amély együttműködésnek a felismerése, hiszen azt gondolják, tulajdonképpen mindent a ló csinál, a lovas „csak ül” rajta.
Mi köze ennek a lovas coachinghoz?  Természetesen nem az, hogy a coachee bevezetést nyer a díjugratás alapjaiba, de a vezérlő elv ugyanaz, nevezetesen hogy ez a típusú együttgondolkodás a földről is megtapasztalható. A ló ugyanis a szó szoros értelmében vett vezetést vár el az embertől, de együttműködését előbb el kell nyerni értő figyelemmel, non-verbális kommunikációval, egyértelmű vezetői jelzésekkel, motivációval. Ezek a fogalmak pedig már közelebb visznek bennünket a coaching „mezejére”.

Amikor a cochee egy önálló akarattal rendelkező élőlényt motivál arra, hogy őt kövesse, ez saját részéről is teljes figyelmet kíván. A lovak azonnal megérzik a rájuk irányuló figyelem és megértés mértékét és jobban együttműködnek azokkal az emberekkel, akiknek magas az érzelmi intelligenciájuk.(1.) A ló nem reagál a számára nem egyértelmű, vagy nem határozottan őrá irányuló segítségekre. Ezzel a viselkedésével elősegíti, hogy a vele foglalkozó ember tudatában legyen saját testbeszédének, érzéseinek és megtanulja ezeket célirányosan közvetíteni.

Az előzőekből adódóan a lovas coaching jól használható az alábbi témákban:
I.                   Önismeret:
– Erősségeink beazonosítása: ráébredhetünk olyan képességeinkre, melyeknek korábban más meglátással voltunk tudatában, pl.: lényeglátásunk, megoldás-keresési hajlandóságunk, kitűzött céljainkhoz való viszonyunk, következetességünk.
–  Asszertivitás fejlesztése: a non-verbális és a passzív agresszió felismerése, az asszertív közlésmód gyakorlása testbeszéddel.
– Empátia javítása: a másik érzéseinek felismerése és figyelembe vétele. A lóval való munkában fontos a segítségek időzítése, a megfelelő pillanat kiválasztásához viszont át kell látnunk a feladatot és annak nehézségi fokát a ló nézőpontjából is.
– Az értő figyelem gyakorlása: a ló együttműködési készségének, érdeklődésének fenntartásához elengedhetetlen.
– A non-verbális kommunikáció fejlesztése: a ló állandóan olvassa és értelmezi az ember testbeszédét és viselkedési válaszában rögtön vissza is tükrözi.
– A felelősségvállalás tudatosítása: a coachee megtapasztalhatja, hogy saját döntéseiért vállalnia kell a felelősséget. Pl.: ha nem helyes irányba vezeti a lovat, nem fogják elérni a kívánt eredményt. (Bár a nagyon tapasztalt lovak néha még az emberi hibákat is kijavíthatják.)
– A félelmek legyőzése, átfordítása: talán ez a pont a legnyilvánvalóbb a nem lovas hátterű coachee számára, hiszen le kell győznie egy nála sokkal nagyobb és erősebb élőlény iránt érzett esetleges negatív automatikus gondolatait.
II.                   A vezetői képességek fejlesztése:
– Az egészséges vezetői stílus kialakítására: a bizalom és együttműködés légkörének megteremtésére és fenntartására. Az egyes vezetési helyzetek tudatosítására, gyakorlására.
–   Az elismerések, visszajelzések adásának fontossága: a visszajelzés az állatokkal való munkában elengedhetetlen és jól gyakorolható, érdeklődésük csak ennek meglétekor fenntartható. Itt fontos szempont, hogy a visszajelzés időben azonnal érkezzen és egyértelmű legyen. A negatív visszajelzés fontosságát is jól gyakorolhatjuk, hiszen azt is meg kell értetnünk a lóval, ha esetleg nem azt hajtja végre, amit megkívántunk tőle. Természetesen utóbbi esetben különösen fontos az állatbarát közelítésmód, a „horsemanship” elvein alapuló útmutatás a coach részéről.
–   Csapatépítés, együttműködési készség fejlesztése, motiváció javítása: Monty Roberts írja a Lovak és Emberek című könyvében: „Nem az a nagy tréner, aki rá tudja venni a lovat arra, hogy megtegyen valamit. A nagy tréner arra veszi rá a lovat, hogy meg AKARJA tenni azt a valamit.” Ha ezt lóval, szavak nélkül már el tudjuk érni, emberekkel is könnyebb dolgunk lesz.
– Delegálás: a ló állandóan az embertől várja az egyértelmű iránymutatást, a feladatokat a coachee a ló helyett nem tudja elvégezni, így a leggyakoribb: „majd én megcsinálom, akkor gyorsabban haladunk” kifogás eleve értelmetlenné válik.
–  Team coachingnál: a csapatba való beilleszkedés javítása, a csapatösszetartás fejlesztése: célirányos gyakorlatokat végeztethetünk arra nézve, hogy mikor kezeli a ló az embereket különálló személyek társaságaként és mikor kezeli olyan csapatként, melyhez ő is csatlakozni kíván. A lovas coaching talán egyik leglátványosabb területe lehet ez a pont.
–    Konfliktuskezelés: rávezeti az embert, hogy az erőszak soha nem lehet megoldás. Egy 600 kilós lóval fizikai erőfitogtatásba kezdeni amúgy is értelmetlen. Még egy kissé agresszív hajlamú coachee is azonnal ösztönösen megérzi, hogy a megértés irányába kell törekednie.
–  Stressz-management: lóval a stresszkezelés mindhárom útja bejárható: a balagyféltekés új perspektívába helyezés által, a jobb agyféltekés a mozgások előzetes képi elgondolása útján és végül a fizikai út is, a szabad levegőn végzett testmozgással. A coachee felismerheti, hogy a váratlan helyzetekben ne fenyegetettséget, hanem kihívást lásson.
A lovas coaching alkalmazási lehetőségeit tekintve a módszer előnye, hogy a coacheet gyors és hatásos felismerésekhez vezeti, tehát időt takaríthatunk meg.
Egyedi lehetősége, hogy a lóval történő munkában közvetlenül az érzéseivel szembesül a coachee, így hamarabb szerezhet rálátást a benne zajló folyamatokra.
A ló tehát önmagát, saját teljes lényét teszi hozzá a coaching folyamat sikeréhez, de ebben sok minden benne foglaltatik: bizalom, elismerés, odafigyelés, őszinte visszacsatolás, élmény általi tanulás és ihlet a változás irányába.
Utóbbi már szinte magától jön, hiszen a görög mitológiában Pegazus patája nyomán fakadt az ihletet adó forrás…

Felhasznált irodalom:
(1)   Talia Soldevila Nightingale: El Maestro Equino, 2010
(2)   Monty Roberts: Lovak és Emberek,  Bastei Budapest Kft., 2001