A belső kör biztonsága

Az egyik legalapvetőbb lecke, amit a Lovaktól tanultam, az összetartozás biztonsága: a természetben az egyedüllét kitettséget, támadhatóságot, azaz veszélyt, míg a csapattal tartás védettséget, biztonságot és bizalmat jelent. Utóbbit azért, mert abban mindenki biztos lehet, hogy támadás belülről nem fog jönni, így a csapattagok egymást segíthetik a külső hatásokkal szembeni védekezésben.

Éppen egy éve hoztam meg azt a döntést, hogy saját elhatározásomból elköszöntem a közösségtől, amelynek 13 éven át a vezetője lehettem. Erre leginkább az indított, hogy úgy láttam, nem fogom tudni fenntartani a belső kultúrát egy közeli átszervezéssel kialakuló helyzetben. Búcsúzáskor az egyik munkatársam azt mondta: „olyan volt, mintha az egész Csapattal egy búra alatt lettünk volna”.

Idén olvastam Simon Sinek: Leaders Eat Last (A Vezetők Esznek Utoljára) című könyvét, amelyben a szerző azt a kérdést válaszolja meg, hogy mitől lesz összetartó egy csapat. Simon Sinek egy TED előadásban is összefoglalta az elméletét, amely itt nézhető meg (magyar felirattal).

A könyv arról szól, hogy vezetőként hogyan alakíthatunk ki olyan biztonságos légkört, amely kellő védettséget biztosít a Csapat belső köre számára – amelybe valamennyi (!) munkatárs beletartozik – ahhoz, hogy a képességeiket a legjobban ki tudják bontakoztatni. Hiszen, ha egy szervezetet belső bizonytalanság, intrika, széthúzás jellemez, akkor mindenki csak önmagára figyel, hogy „le legyen védve” és ilyen környezetben nem lehet bizalomra, empátiára számítani, az inspiratív együttműködésről nem is beszélve.

Fotó: Syposs Tímea

Mi köze ennek a vezetőkhöz – és az evéshez? A vezetők feladata és felelőssége, hogy milyen közösséget formálnak, milyen értékeket tartanak fontosnak és élnek meg ők maguk. A könyv címe arra utal, hogy az amerikai haditengerészetnél mindig az újoncok esznek elsőként és a tisztek utoljára, ezzel is kihangsúlyozva, hogy a vezetők a rájuk bízott egységet védik és a Csapat szükségleteit a sajátjuk elé helyezik.

Amikor Kollégámtól az említett visszajelzést kaptam, még nem olvastam a könyvet, most visszatekintve a közösen átélt 13 év legnagyobb ajándéka számomra, ha így érezték.:)

Az ünnepekhez közeledve jó szívvel kívánom, hogy az évzáró vacsorákon mindenkit az összetartozás biztonságának jó érzése és öröme töltsön el!

Gondolatok hosszú száron – e havi idézet:
„Ha mindenki összetart, a siker magától jön!” – Henry Ford

Kovács Judit Erzsébet, ACC
Pegazus Coaching
Megoldások a Lovaktól, Emberek vezetéséhez
http://pegazuscoaching.huinfo@pegazuscoaching.hu;
LinkedIn;  Facebook;  Blog;