Kedves Olvasó!

Miközben munkánkban arra törekszünk, hogy minden feladatunknak eleget tegyünk, elgondolkodhatunk azon, mit is várnak el leginkább tőlünk mások: – a FIGYELMET.
A lovak pedig “természetesen” erre is megtanítanak bennünket… Mai idézetünk:

„Ha csak magadra figyelsz, egyre több problémád lesz.
Ha inkább másokra, akkor egyre több feladatod.
Választhatsz, melyiket szeretnéd jobban.” (buddhista bölcsesség)

A lóra a vele való foglalkozás közben folyamatosan oda kell figyelni, gondolataink nem kalandozhatnak el, mivel ezt azonnal megérzi. A fenti idézet szellemében akár azzal is folytathatnám, hogy ha lovaglás, vagy a ló vezetése közben magunkra figyelünk, akkor a ló – vérmérsékletétől függően – azonnal „tanítani” kezd bennünket: fiatal csikónál, ez bizony a szó szoros értelmében jelentheti azt, hogy problémánk adódik, pl. neveletlenséget csinál, ellenszegül. Az idősebb, nyugodtabb egyedek pedig általában az energia-minimumra törekvés elve szerint vagy megállnak, vagy lerövidítik mozgásukat. A ló ugyanis csakis addig ajánlja fel az együttműködését, amíg érzi a ráirányuló figyelmet.

Lovaimmal_egymásra figyelve

Ha ezt az értő figyelmet lépésekre bontanánk, a ló példáján négy szakaszt különíthetnénk el:

Először is fontos, hogy legyen bennünk igény és szándék a ló egyéniségének, érzelmeinek megismerésére. Ez egyben az érzelmi intelligencia alapja is.

A képzése során akkor érhetünk el eredményt, ha megtaláljuk a neki megfelelő feladatot. A spanyol lovasiskola föld feletti gyakorlatainak tanítása előtt például a belovaglók általában ellesik, hogy az adott hátas a karámban szabadon engedve milyen típusú ugrásokat művel jókedvében. Ebből következtetnek ugyanis arra, hogy melyik iskolaugrást érdemes neki megtanítani.

Adjuk meg neki a döntés szabadságát az adott feladathoz. A kiemelkedő teljesítményt nyújtó versenylovaknál elengedhetetlen, hogy kedvvel végezzék a feladatukat. Bármilyen lovas szakágra igaz, hogy az igazán eredményes versenyzők azok, akik pozitív odafigyeléssel elérik lovuknál, hogy motiváltan végezze feladatát.  A lovastusa (military) versenyeken például előfordul, hogy a lovas leesését követően a ló a verseny hevében önként, egyedül is teljesíti a pályát…

Végül: a figyelmesség is a figyelem része: azaz a sikeres végrehajtás után kapjon azonnali dicséretet. Ezzel nemcsak elismerésünket fejezzük ki, de egyszersmind fenntartjuk a lelkesedését is a jövőre nézve és biztosítjuk arról, hogy figyelmünk később is elkíséri.

A lónak tehát ugyanolyan jót tesz az értő figyelem, mint a vele foglalkozó embernek. Sőt, akár bátran át is ültethetjük a lovaktól tanultakat a munkahelyi környezetbe…

 

Hosszú száron, – avagy egy kis lazítás-, lovas vicc:

Két ló beszélget. Az egyik nagyon panaszkodik fuvaros gazdájára. A goromba, részeg tulajdonos állandóan üti-veri. Erre a másik ló megkérdezi:
– De hát miért tűröd ezt? Írj egy panaszlevelet az állatvédő ligának!
– No, még csak az hiányzik! Ha a gazdám megtudná, hogy tudok írni, ezentúl velem intéztetné még az üzleti levelezését is!

 

Előzetes a következő szám tartalmából: 

A következő alkalommal áttekintjük, hogyan vezetnek rá bennünket a lovak a szavak nélküli kommunikációra. Addig is jó olvasást, vállalkozásához szárnyaló ötleteket kívánok.

Üdvözlettel,

 

Kovács Judit Erzsébet, ACC
Pegazus Coaching
Megoldások a Lovaktól, Emberek vezetéséhez
http://pegazuscoaching.huinfo@pegazuscoaching.hu;
LinkedIn;  Facebook;