Mitől lesz karizmatikus a vezető?
Ezekben az időkben a vezetők is megmérettetnek: ki hogyan kezeli a megpróbáltatásokat jelentő helyzetet? Egóból, önfényezésre törekedve, vagy az összetartást, a bizalomépítést segítve?
Ez utóbbi ugyanis alapvető a „XXI. század vezetői készségei” között, és a világ abba az irányba fejlődik, hogy az emberek bátrabban nyilvánítják ki véleményüket, ha a vezető „elégtelen” teljesítményt nyújt. Ez a tendencia egyre gyakrabban figyelhető meg akár a hírekben, akár a cégekben.
A siker kulcsa egyre inkább az olyan csapat, ahol a vezetővel közösen alakítják ki a motiváló jövőképet, a csapattagok felelősen, szabad akaratukból teszik ehhez hozzá a tudásukat, és a légkört egymás megértése, tisztelete és a kölcsönös bizalom teszi inspirálóvá. Túlságosan utópisztikusan hangzik? Vagy ezek az alapelvek már régebben is ismertek voltak?
Akik jártak már nálam tudják, hogy szívesen említem Nagy Sándor történetét, amelyről Fritz Hendrich írt Horse Sense címmel egy nagyon érdekes könyvet. A történet két szálon fut, egyrészt Nagy Sándor és lova, Bucephalos kapcsolatát követi végig Bucephalos belovaglásától az indiai csatában bekövetkezett haláláig. Utóbbiról a történetírók feljegyezték, hogy a nyilaktól súlyosan sérült és sok vért vesztett mén az utolsó erejével még kivitte gazdáját az ellenséges katonák gyűrűjéből, amivel az életét mentette meg. Ilyen erős volt tehát az a kapcsolat, ami alapján elterjedt az a mondás, hogy „aki lovat vezet, embereket vezet”.
A másik szálon ugyanis arra derít fényt Fritz Hendrich, hogy „miért van az, hogy Nagy Sándor a birodalmak előtt először egy lovat hódított meg”? (Ez egyben a könyv alcíme is.) Ennek elemzésekor a szerző beazonosítja a karizmatikus vezetés három lépését, amelyek: az értő figyelem, a bizalom és a tisztelet. Ezek pedig pontosan azok a tulajdonságok, amelyek most, 2300 évvel később a XXI. században a középpontba kerülnek. Lássunk erre is egy példát:
2013-ban Budapestre látogatott Robert Dilts, az NLP (Neuro-Lingvisztikus Programozás) világhírű szakértője. Számomra nagy élmény volt, hogy meghallgathattam „Visionary Leadership” (jövőképpel vezetés) című előadását. Különösen izgalmas volt, ahogyan „vezetési pillanatoknak” nevezte azokat a fontos döntési pontokat, amelyek messzemenő hatást fejtenek ki az emberekre. Ezekről a pillanatokról azt állapította meg, hogy egyaránt jellemző rájuk az átgondolt cselekvés, a kezdeményezés és az intuíció. Kiemelte, mennyire fontos, hogy észrevegyük, és tudatosan éljük meg ezeket.
Definíciója szerint a vezetés azt a képességet jelenti, hogy kifejezzük az elképzelésünket (vízió, jövőkép), másokat az eredmények elérésére serkentsünk, elősegítsük a csapatban az együttműködést, és példát mutassunk.
Kiemelte, hogy az ilyen típusú vezetés a jelenlétből fakad, – a szó coachingban használatos értelmében. A jelenléttel vezetés tipikus gyakorlati példájaként pedig éppenséggel a lovakat említette. Nagyon jóleső érzés volt ezt Tőle hallani!
Számomra itt kapcsolódnak össze az ókori történelem tanulságai a XXI. századi vezetés jogos elvárásaival, és a lovakkal kipróbálható tapasztalati tanulással.
Gondolatok hosszú száron – e havi idézet:
„Ha csak magadra figyelsz, egyre több problémád lesz. Ha másokra, akkor egyre több feladatod. Választhatsz, melyiket szeretnéd jobban.” (keleti bölcsesség)
Hírek:
- A korlátozások vidéki feloldásával a nyári szünet előtt, júniusban még tartok szűk létszámban lovas coachingot.
- Részletek és időpont egyeztetés az info@pegazuscoaching.hu címen,
ill. a +36 70 337-1230 telefonon.
Nemrég kapcsolódott be a hírlevélbe és szeretne az előző számokba is belenézni?
A „Lovas coaching alapok” sorozat egyes korábbi, rövidített részei a Pegazus Coaching blogon olvashatók.
Az aktuális információkat és a teljes anyagot viszont csak a feliratkozók kapják.:)
Kovács Judit Erzsébet, ACC
Pegazus Coaching
Megoldások a Lovaktól, Emberek vezetéséhez
http://pegazuscoaching.hu; info@pegazuscoaching.hu;
LinkedIn; Facebook; Blog;