Leonardo 1482-ben javasolta Sforza milánói hercegnek, hogy egy lovas-szoborral állítson emléket 1466-ban elhunyt apjának. Leonardo a szobortervhez számos lóanatómiai- és rajztanulmányt készített, melyek nagy része ma a Windsori Királyi Könyvtárban tekinthető meg. Miután hét évet töltött a vázlatok kidolgozásával, a herceg sürgetésére 1490-ben látott hozzá a modell elkészítéséhez, majd 1493-ban leplezték le a – még lovas nélküli – 7 méter magas agyagszobrot, amely a kiöntendő bronz mű alapjául szolgált volna. Már el is különítettek 100 tonna(!) bronzot az öntéshez, melyet azonban XII. Lajos francia király itáliai hadjárata miatt fegyveröntésre használtak fel. Végül 1499 szeptember 10.-én a francia seregek elfoglalták Milánót és Leonardo szobrának agyagmodelljét céltáblaként használták, szétlőtték.
A szobor csak a modern korban élhette meg felállítását: 1977-ben Charles Dent amerikai mecénás rendezett gyűjtést “Leonardo lovának” megalkotására, hogy azután az elkészült szobrot Milánó városának adományozhassa. Dent 1994-ben bekövetkezett halála után örökösei az addig összegyűjtött hatmillió dollárt egy alapítvány kezelésébe adták, amely Nina Akumu szobrásznőt bízta meg az agyagmodell elkészítésével.
Végül a szobor 450 évvel Leonardo eredeti modelljének megálmodását követően, 1999-ben készült el, 15 tonnát nyom és 720 cm magas. Az amerikai ajándékot Milánó városa a Hippodrom előtt állíttatta fel, azonban az Egyesült Államokban, a Frederik Meijer Gardens-ben is látható egy öntvénye.
Ha meggondoljuk, hogy a hétméteres szobor mellett állva egy felnőtt ember csupán a ló csánkjáig ér, még inkább az az érzésünk támadhat, hogy a ló nemcsak nagy, hanem egyszersmind lenyűgöző teremtmény.
Lehet, hogy Leonardo is ezt akarta érzékeltetni a mű monumentális arányaival…?
Fotó és forrás: Wikipedia
Hosszú száron, avagy egy kis lazítás, lovas vicc – ezúttal a hippodrom apropóján:
Egy asszony kétségbeesésében pszichiáterhez fordul:
– Doktor úr, segítsen kérem a férjemen! Már teljesen tanácstalan vagyok. A férjem lónak képzeli magát: reggelente zabot kér, hangosan nyerít és vágtaugrásokkal fut az utcán.
– Hölgyem, – mondja az orvos – ebben az esetben meg kell jegyeznem, hogy valószínűleg hosszan tartó és költséges terápiára lesz szükség.
– Doktor úr, a pénz nem akadály! A férjem ugyanis megnyerte a legutóbbi három lóversenyt!
Vállalkozásához sok sikert, szárnyaló ötleteket kívánok,
üdvözlettel,
Kovács Judit Erzsébet, ACC
Pegazus Coaching
Megoldások a Lovaktól, Emberek vezetéséhez
http://pegazuscoaching.hu; info@pegazuscoaching.hu;
LinkedIn; Facebook;